A nők és a Facebook: Ébredés KÖZBEN már a mobilodért nyúlsz, mire nyitva van a szemed, addigra gyakorlatilag már be is léptél. Oldalra fordulsz az ágyban és izgatottan várod, hogy van-e kis piros értesítésed. Ha nincs, elszomorodsz. Rákattintasz az ex-ed oldalára, 1912-ig visszapörgeted az idővonalát, HÁTHA figyelmen kívül hagytál valamit. Ha kitett tegnap egy új fotót, vagy szöveget, hevesebben kezd verni a szíved, mire felkelsz és benyomod a laptopodat, hogy nagyobban is megnézhesd. Elindulsz a melóba/suliba, ahol a járműveken még 5427-szer megnézed az ex-ed oldalát, hogy történt-e változás. Ha új ismerőse van, aki mondjuk ráadásul NŐ, akkor azonnal írsz vagy 100 üzenetet a barátnőidnek, hogy azonnal nézzék meg ezt a kurvát, majd elkezditek közösen szidni akkor is, ha az maga Miss Universe. A munkahelyeden/suliban ez a program kiteszi a 8-10 órádat, közben telesírod a faladat bánatos YouTube számokkal és Coelho idézetekkel, majd kora estére összekapod magad és kirakod az I will survive-ot és nyomsz magadról egy szarrá sminkelt, boldognak látszó, szexinek hitt, amúgy halál ciki képet, ami teljesen felesleges, mert az ex-ed pont le se fossa mit parádézol,a 689 ismerősöd meg pontosan tudja, hogy szarkész vagy lelkileg. Mielőtt lefeküdnél és álomba merülnél, még gyorsan megnézed, hogy jött-e valami, az ex-ed tett-e ki új képet vagy szöveget, az ex-ed nő ismerősei tettek-e ki akármi újat, aztán 18 óra Facebook használat után végre elalszol. A férfiak és a Facebook: Délután négykor rikácsolva hív fel a csajod, hogy mekkora egy köcsög vagy, mert kitett neked vagy 3 cicás képet, 5 zenét, 200 idézetet, megosztott egy rakás vicces-cuki dolgot, feltette a hétvégi fotókat és te, büdös gyökér, le se szarod! Közlöd, hogy te nem érsz rá ilyenekre, mert egész konkrétan DOLGOZOL, mire hisztirohamot kap, hogy az nem igaz, hogy nincs 2 kibaszott perced, ő egész nap rád gondolt, te meg milyen egy tuskó vagy. Leteszitek a telefont, az esti meccs után belépsz a Facebookra, hogy megnézd a csapatod oldalán a kommenteket, hogy jogos volt-e 11-es a 92. percben. Látod fent a bal sarokban a kis piros értesítéseket, meg valami átfut a retinádon, hogy tele van rakva az oldalad macikkal és zenékkel, de le se szarod, bezárod a Facebookot és vad telefonálgatásba kezdesz a 11-es ügyében. A csajod közben a konyhában Facebookozik a mobiljáról és elmeséli a barátnőinek, hogy suttyó vagy, mert megint nem foglalkozol vele. És persze telecseszi az oldaladat YouTube linkekkel és Coelho idézetekkel... Reggel kiírod, hogy szerinted nem kellett volna 11-est adni, mire a csajod agyvérzést kap, hogy UGYEBAZMEG HOGY TE IS EGÉSZ NAP A FACEBOOKOT CSESZTETED ÉS MÉGSEM LÁJKOLTAD ROMMÁ, AMIKET KITETTEM NEKED, MERT MÁR NEM SZERETSZ ÉS OKÉ, AKKOR LEGYEN VÉGE!... ...Majd idegből letilt téged és a nap hátralévő részében az anyja Facebook oldaláról lesi, hogy mit csinálsz. Este feloldja a tiltást és bocsánatot kér. Persze fogalmad sincs, miről van szó, mert még mindig a 11-esen agyalsz...
Egy nagyvállalatnak voltam az igazgatója. A reggeli kávémat egy szexi titkárnő készítette, munkába Tatra 613-as kocsival jártam. Egyszer utánam jöttek, hogy adományozhatna a cégem 10.000 forintot az egyik Központi Bizottsági tag temetésére. Azt mondtam, hogy ennyi pénzért eltemetem az egész Központi Bizottságot! Ettől kezdve egy kis vállalatnak lettem az igazgatója... Napi kávémat egy idősebb titkárnő készítette, munkába egy kissé rozoga Tatra 603-assal jártam. Egyszer szememre vetették, hogy nem voltam az utolsó pártgyűlésen. Mondtam nekik, hogy ha azt tudtam volna, hogy ez az utolsó - biztosan elmentem volna rá, még transzparenst is vittem volna! Ekkortól kezdve mesterként dolgoztam. Munkába saját autómon jártam, magam főztem meg a kávémat. A falon ott lógott Kádár és Lollo Brigida képe. Egyszer azt mondták nekem, hogy miért nem tüntetem el a falról azt a kurvát. Leakasztottam hát Kádár képét. Ez időtől árokásó munkásként dolgoztam. Munkába kerékpáron mentem, kávét termoszban hordtam magammal. Egyszer, amint éppen árkot ástam, jöttek utánam, hogy rejtsem el a kerékpáromat, mert errefelé jön a szovjet küldöttség. Mondtam, hogy ne aggódjanak, mert a kerékpár le van lakatolva és tolvajlás ellen is biztosítva van... Ettől kezdve munkanélküli lettem... Ámde, az élet sok mindenre megtanított... hosszú évekig munkanélküli voltam, mígnem jött a rendszerváltás... Rehabilitáltattam magam. Innentől kezdve politizálok. Kávémat szexi titkárnő készíti, munkába személyi sofőröm visz Audi A6-al. Befogom a szám és ha kell - szavazásra emelem a kezem. Életszínvonalam emelkedik. u.i.: A fiatalkori kilengéseimre csak mint szépre emlékezem...
Egy üzletember Japánba utazik, hogy új üzleteket találjon.Este, mivel unatkozik egyedül a hotelban, hív egy call-girl-t. A hölgy hamarosan megérkezik a szobájába, és rövidesen kellemes elfoglaltságba kezdenek. Kisvártatva rátérnek a komolyabb teendőkre is. Amint nekiáll az üzletember, a japán hölgy elkezd hangosan kiabálni: "machigau ana, machigau ana". A fickó nem tud japánul és nincs kedve elővenni a szótárt sem, így nem tudja mit kiabál a japán hölgy. Mivel a hölgy már igen erősen kiabál, végül is megérti, hogy az elragadtatását akarja kifejezni ilyen módon. Hazatérése után nem sokkal fogadja japán kollégáját, hogy aláírják a szerződést. Pihenésképpen elviszi golfozni egy előkelő golf klubba. A játék során a japánnak sikerül első ütésre beletalálni a több, mint száz méterre levő lyukba. A fickó erre megpróbálja megcsillogtatni frissen tanult nyelvtudását: "machigau ana". Erre megfordul a japán: - Hogy-hogy rossz lyukba ment?
Kedves Napiszar Szerkesztőség! Elküldöm a történetemet, mert ez is talán idevaló lehet! Eredetileg kaptunk karácsonyra az egész családtól együtt a feleségemmel két belépőjegyet a bécsi Robbie Williams koncertre Krieauba. Nagyon-nagyon örültünk neki, mert a kedvenc előadóink egyike! Elmentünk a koncertre és kb. 1 ½ órával a koncert előtt szerettünk volna bemenni az arénába. Nem sikerült, mert olyan sokan voltak. Kb. 250 m-re a színpadtól + 2méteres emberek hátát látva gondoltuk, hogy ez valószínűleg nem az a szórakozás lesz amire a jegyet kaptuk. Óvatosan megpróbáltunk közelebb nyomulni, de a tömeg összezárt és nem engedte meg a hátul állók közelebb kerülését. Egyesek elkezdtek lökdösődni, veréssel fenyegetőztek, stb, stb. A feleségem megijedt, nem akart tovább jönni, szóval kilátástalanná vált a koncert kulturált „megtekintése“. Itt szeretném megjegyezni, hogy meddig engedhető meg az extraprofit hajkurászása (Robbie ezért állítólag 3 millió €urot kapott!?) Nyomor a köbön, mennyi jegyet lehet pl. m²-ként eladni? A médiák azt mondták hogy ~60.000 néző lesz kint. Én voltam a Népstadionban 70.000 ember között koncerten de az elbújhatott emellett a tömeg mellett. Én részemről megfordultam és eljöttem a koncertről, hiszen a youtube-on ezek a dalok jobban élvezhetők, Robbie-ból meg úgysem sokat látunk. Hozzáteszem, hogy a méregdrága belépőjegyet ilyen körülmények után visszaváltani, másnak eladni vagy pl. csak a saját fiamnak akartam átadni, nem lehetett. Reklamálni nincs lehetőség. Profin van ez is kitalálva! Mindenkivel szerettem volna megosztani a tapasztalatomat, hátha nem csak én tanulok belőle! Üdvözlettel: B.A.
