- Kisfiam, hol van a nővéred? - Matematikailag bement a szobájába. - Hogyhogy matematikailag? - Két ismeretlennel...
Egy kisfiú bemegy a szülei szobájába és látja, hogy a mamája a hanyatt fekvő papáján ül, és le-fel mozogva ugrándozik rajta. Amint észreveszi, hogy a gyerek is jelen van, az anya gyorsan leszáll a férjéről. A gyerek nem érti a látványt és visszamegy a szobájába. Az anya, aki aggódik azért, amit a gyerek látott, felöltözik és utána megy. Amikor meglátja, a gyerek megkérdezi tőle: - Mit csináltál apuval az ágyban? - Tudod, apunak nagyon nagy a pocakja, ezért időnként rá kell ülnöm, hogy lelapítsam. - Csak az idődet vesztegeted - feleli a gyerek. - Miért? - kérdezi az anyja. -Mert amikor elmész vásárolni, átjön a szomszéd néni, letérdel apu elé és újból felfújja!
8:00 - felkelni.tükörbe nézni majd elsírni magunkat,hogy elaludtuk a hajunkat. 8:30 - előző pont miatt öngyilkosság megkísérlése. 9:15 - 2 sikertelen kísérlet után folytatni a napot. 9:20 - kiválasztani a ruhát a mai napra. 9:50 - fürdőszoba: eltávolítani a testszőrzetünket, hajbelövés, körömfestés, smink. 11:00 - az új képeket feltölteni a myspace-re. Emailek lebonyolítása. Myspace-n megosztani a haverjaiddal, hogy mennyire bevág a seggedbe az új farmerod. Megírni, hogy mennyire elkeseredett vagy. 12:00 - némi nemű táplálék elfogyasztása. 13:00 - sírás 13:25 - msn-en megbeszélni, hogy beszakadt a körmöd tegnap. 14:00 - megosztani a világgal a fájdalmaidat. 15:00 - végre kimerészkedhetsz az utcára. Elmégy a barátaidhoz megbeszélni a legújabb divatod. Kollektív sírás. 17:00 - vacsora könnyekkel kísérve. 18:00 - msn,myspace és társai. 20:00 - fürdés, smink eltávolítása. 20:45 - smink nélkül a tükörbe nézni majd szembesülni,hogy mennyire ronda vagy - sírás. 23:00 - myspace-en összegezni a napodat. elköszönni a netes haveroktól. 00:00 - lámpaoltás, kis pityergés még mielőtt elalszol.
Melyik intézményben találod meg ezeket ? Helyben kialakított bolt. - 10 ezer kötetes könyvtár. - Kilenc (!) sportpálya és tornaterem. - Színházterem. -Sakk szakkör, számítástechnika szakkör, zeneszakkör, életvezetési szakkör, ahol főzőcskézni lehet). - Minden szobában televízió. - Padlófűtés. ?????????????????????????????????? A nyerteseink azok a kedves olvasók, akik a szombathelyi Büntetés-végrehajtási Intézetre tippeltek. Köszönjük, hogy adójával hozzájárult! ! ! Ez első PPP konstrukcióban épült börtön, - a másik Tiszalökön van. A börtön 8 milliárdba került, az állam tulajdonában maradt, de évi 2 milliárdot fizetünk az üzemeltetőnek 15 évig. 2 milliárd Ft évente 800 rab után! 2,5 millió Ft / rabonként / évente. (..ÉS TE MENNYIT IS KERESEL EGY ÉVBEN?) További jó munkát kívánok ! 🙁
A cigány fog magának egy utcalányt és felviszi a lakására, de van egy kis baj, mert csak egy szoba van és otthon van a kisfia! Megoldásként azt mondja a fiának, álljon ki az erkélyre, és ahány sapkás embert számol, annyiszor ad neki 50 forintot. Fél óra múlva végez a cigány és bejön a kisgyerek. Kérdi az apja: - Na fiam, hány sapkás embert láttál? Így szól a kisgyerek: - Hát apu, ez drága dugás volt! Egy egész zsidó temetési menet járt erre!
Nagy mozgás nem volt a házban, leszámítva Éva végbelét, mert ott aztán zajlott az élet. A lényeg, hogy Éva rohant volna a fürdőszobába, de az foglalt volt, mint Alekosztól megtudtuk, Olivér ment be hokizni !!! Térjünk is vissza Évára, aki így kénytelen volt kimenni a kertbe, asszem van ott egy másik wc, legalábbis nem feltételezem, hogy a jacuzziba kulázott. Merthogy kulázott, az tuti, és ezzel nincs is baj, ha menni kell, menni kell. Ám ahogy dolga végeztével tálalta a sztorit Szandinak, az dramaturgiailiag tökéletes volt. Le is jegyeztem gyorsan, hiszen nekünk való, és én meg is osztom veletek : Szandika: - Kakiltál? Éva: - Ja. Szandika: - Ilyen gyorsan? Éva: - Persze, jött, ami jött. Még be is fingtam ! 🙂 🙂
Sokan nem is tudják, de az X-Faktorban feltűnt Vastag fivérek valójában hárman vannak. Csaba és Tamás mellett van egy Balázs nevű testvérük is, s ha hárman vannak, képesek egy ágyban aludni... "Ez még a gyerekkorunkból jött - mesélik. A szüleink ugyanis szinte a két kezükkel, maguk építették a házunkat, mint a legtöbb, nem túl tehetős ember akkoriban. Az apukánknak az volt a módszere, hogy minden munkához hívott egy mesterembert, de csak egy napra. Elleste a fogásokat, aztán ő maga folytatta a munkát. Persze pénz is kell az építkezéshez, ami mindig elfogyott. Így aztán hosszú évekig csak a ház egy szobája volt lakható, ebben bújt össze az egész család. Megszoktuk a fizikai közelséget, s azt, hogy jóban-rosszban a lehető legszorosabban összetartsunk."