Íme egy ritka faj, a Valagánya

Ezzel a pár dallal szeretnénk felhívni a figyelmet azokra a kollégáinkra akik nélkül nem lennének koncertek! Ők azok akik a háttérben azért dolgoznak értünk, értetek, hogy a a rendezvények a lehető legjobban sikerüljenek. Hangosok, fényesek, szállítók, menedzserek, szervezők, roadok, sofőrök, biztonsági személyzet, egyszóval mindenki akik nélkül nincs buli!!! Sajnos róluk ritkán esik szó! Figyeljünk rájuk is... Köszönjük nekik és kitartást kívánunk!

Amikor a Kengyelfutó Gyalogkakukk gyorsan KIFUT a boltba sörért a házi karanténból... Őket egyébként nagyon ritkán látni errefelé, sőt szinte SOHA! Inkább Arizona stb államban élnek, ott is a sivatagi részen. Erre most 2 méterre állt mellettem egy bolt parkolójában. 🙂

Egy ritkán használt sípályára tévedt a hölgy - Majdnem az életébe került

Integráció az olasz rendőség jóvoltából

Helyszín : India

Egyre ritkábban látok ölelkező párokat, egymást a padon felfaló fiatalokat. Mi nem ilyenek voltunk, mi pusztultunk egymásért! Nyomkodjátok a telefont, étterembe, randin is, nem néztek egymás szemébe, nem tudjátok, hogy a másik mit szeret, mit akar, nem ismeritek és nem is akarjátok megismerni egymást. Szelfi és chat kapcsolatokban éltek, nem akarjátok megélni a valós boldogságot. Rohantok, vásároltok, rohantok, autóval, gyalog, egymás mellett. Nem néztek fel, nem mosolyogtok. Aszexuálisok vagytok, prűdök és tabusítottak, virtuálisak, eltömegesedettek, közhelyesek, lélektelenek. A társkeresőkön profi fotókon pózoltok, luxusautó a háttér, tanult a mosoly, tömeg a séró, tucat a smink. Képmutatóak vagytok, nem akartok megnyílni, eljátsszátok az elérhetetlent, közben hibákat-hibára halmoztok. Nem tudtok magatokról mesélni, nincs véleményetek semmiről sem, nem érdekel benneteket semmi, csak a poszt, a szelfi és egy zárt világ, ami kizárja a valóságot, a kacagást, a mély lélegzetvételt, az érintést, a remegést, az izgalmat, a bizsergést. Önmagatok felé gravitál minden, magatoknak éltek, tanultok, dolgoztok, vásároltok, tetszelegtek. A szerelmed kellékes a színházadban, a barátok, ismerősök kacatok. Lányok ti fiút játszotok, fiúk ti sosem nőtök fel. A személyiségeteket felzabálta a posztmodern tér. Ti már nem tudjátok milyen más csókjától kocsonyaként remegni, nem tudjátok milyen egy hideg buszon összebújva iskolába menni, nem tudjátok mekkora boldogság az első randi, az első együttlét, az őszinte ráfeszülés, a gyertyagyújtás, a félelem és halálos szerelem. Színészek vagytok, fakó színészek, fásultak, besavanyodottak. Nincs életetek, csak a business, a money és a virtuális tér. Cinizmus, intrika, egománia.. Nem tudjátok értékelni a világ legcsodálatosabb teremtményét: Egy nő buja, érzéki, lágy testét. Nem tudjátok értékelni egy szerelmes férfi ölelését, szenvedélyét, hódolatát. Amit tudtok: mikor jön ki a legújabb okosteló, hol lehet online rendelni, milyen sminkben kell szelfizni, mennyire vagi a műkörmöt a bőrkormányon fotózni, milyen színű legyen a szakáll, trottyos a gatya.. Mi a baj srácok? Mi van veletek lányok? Miért nem törődtök egymással? Miért unalmasabb a másik? Miért nem ismeritek meg egymást, miért nem ölelitek meg egymást? Miért szeretkeztek olyan ritkán? Miért untatok bele, hogy vagytok? Egyszer éltek.. Mi történt veletek fiatalok?

Kedves Napiszar! Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a kindertojásokban egyre ritkább állatfajokat is bemutatnak. Ilyen például a szinte a kihalás szélére sodródott borneói kék fingú macska.

Ilyen óraremekeket tényleg ritkán látni. Ezek már jóval többek annál, mint amik. Akárhogy is nézzük, ezek már nem csak órák, hanem bonyolult, önálló életet élő szerkezetek! >>> Tovább a teljes cikkre <<<

A - 70 fok sem ritka