A holland rendőrség az illegális drónok ellen folytatott harcban igyekszik bevetni a ragadozómadarakat. A feladat egyszerű, amikor a sas meglátja a repülő szerkezetet, rárepül, izmos lábaival megragadja, majd földre viszi. Azért esett erre a madárfajra a választás, mert a nagytestű ragadozó akár nála termetesebb állatokat is képes legyűrni. A próba kísérletek során mindössze egy gond merült fel, amit még meg kell oldani, hogy a rendőrsasokat miként védhetik a drónok rotorjaitól, mert azok könnyen sebet ejthetnek az állatok testén.

Egy bölénycsorda olyan sebességgel tud haladni, amilyen a csorda leglassabb tagjának a sebessége. Ha egy ragadozó üldözőbe veszi a csordát, a leghátsó, azaz a leglassabb példány lesz elsőként az áldozata. Ez a csorda szempontjából hasznos természetes szelekció, hiszen a leglassabb tagtól rendszeresen megszabadulván a banda egyre nagyobb iramot diktálhat. Hasonló a helyzet az emberi agysejtekkel is: az agy olyan sebességgel tud működni, amilyen a leglassabb agysejt sebessége. Mint az közismert, nagymértékű alkoholfogyasztás pusztítja az agysejteket, a fenti példával igazolhatóan először a lassabbját. Ebből adódóan a rendszeres sörfogyasztás a gyengébb teljesítményű agysejtek megszüntetésével jelentékenyen növeli agyunk hatékonyságát. Ezért érezzük magunkat okosabbnak egy kiadós sörözés után 🙂