Batta György - Kolbászfurulya ( részlet ) “Mert nagy dolog, hogy a rakéta égbe visz, de - felröpítenek a gyönyörig a kolbászízek is. Szeretlek, te nagyszerű étek, te mennyei jó, te ízlelhető, tapintható, szagolható. Szeretlek, ha a lábaskámban, akár a kígyó, összetekeregsz, s megsütve a kenyeremre kúszol. Gyönyörök gyönyöre ez! Míg eszem, számon nem jön ki szó, a nyelv ilyenkor nem beszédre való. A kolbász olyan furulya, mitől a gyomorban szól a muzsika!”
Ő úgy gondolta bal oldalon hamarabb nyílik a nem létező sorompó, és nem szarozik a sorban állással!
Sziasztok! Krétán fotóztam: A középkorban az emberek primitív eszközökkel, emberi, állati erővel az ott található anyagokból ilyen hidat tudtak készíteni. A mai korban pedig modern technológiával, gépekkel, korszerű építőanyagokkal ilyet: előtérben. Üdv, kedvelőtök: Imiboci
Pista bá bemegy a kocsmába és rendel 10 felest. Lerakatja őket sorban a pultra, majd fogja az elsőt és az utolsót és kiönti... A kocsmáros meglepődve kérdi : - Bátyám, ezt most miért? - Tudja az elsőtől mindig kiráz a hideg, az utolsótól meg állandóan hányok!
- Ha ön meleg, akkor miért erőszakolta meg az apácát este a sikátorban? - Azért bírónő, mert hátulról úgy nézett ki, mint Zorro!