Tegnap délben elugrottam a Metro áruházba Győrbe! Ahogy mentem kifelé a városból a győri Tesco áruház előtt egy gyönyörű, új Mitsubishi terepjáróra lettem figyelmes! Mivel tényleg gyönyörű volt, jobban megnéztem! ÉRDEMES VOLT! Ejnye-bejnye Gréta! Frissítés: Hello, A terepjáró hátuljára irt “fuck you gréta” felirat a svéd tini Gréta Thunberg klíma-aktivistának szól. Nagyjából így fordítanám: Baszódj meg kicsi Gréta! Hisztizz nyugodtan, én akkor is terepjáróval fogok járni! 🙂 Üdv: Egy rajongótok
Jön egy nő az orvoshoz, kékre-zöldre verve, mire a doktor felkiált: - Istenem, mi történt magával? A nő sírva mondja: - Akárhányszor jön haza az uram részegen a kocsmából, mindannyiszor nagyon megver. - Hmm, - mondja az orvos - tudok erre egy teljesen biztos és hatásos szert! Azonnal, ahogy az ura hazaért, vegyen egy csésze kamillateát és öblögesse vele a torkát, alaposan öblögessen-öblögessen! Két hét múlva újra eljön a nő a doktorhoz; virágzóan néz ki és mondja: - Doktor úr, csodálatos, amit javasolt! Képzelje, jön az uram holtrészegen, én meg csak öblögetem, öblögetem a torkom, ő meg nem bántott. - No látja! - mondja a doki szerényen - Egyszerűen csak be kell fognia a száját.
Egyre ritkábban látok ölelkező párokat, egymást a padon felfaló fiatalokat. Mi nem ilyenek voltunk, mi pusztultunk egymásért! Nyomkodjátok a telefont, étterembe, randin is, nem néztek egymás szemébe, nem tudjátok, hogy a másik mit szeret, mit akar, nem ismeritek és nem is akarjátok megismerni egymást. Szelfi és chat kapcsolatokban éltek, nem akarjátok megélni a valós boldogságot. Rohantok, vásároltok, rohantok, autóval, gyalog, egymás mellett. Nem néztek fel, nem mosolyogtok. Aszexuálisok vagytok, prűdök és tabusítottak, virtuálisak, eltömegesedettek, közhelyesek, lélektelenek. A társkeresőkön profi fotókon pózoltok, luxusautó a háttér, tanult a mosoly, tömeg a séró, tucat a smink. Képmutatóak vagytok, nem akartok megnyílni, eljátsszátok az elérhetetlent, közben hibákat-hibára halmoztok. Nem tudtok magatokról mesélni, nincs véleményetek semmiről sem, nem érdekel benneteket semmi, csak a poszt, a szelfi és egy zárt világ, ami kizárja a valóságot, a kacagást, a mély lélegzetvételt, az érintést, a remegést, az izgalmat, a bizsergést. Önmagatok felé gravitál minden, magatoknak éltek, tanultok, dolgoztok, vásároltok, tetszelegtek. A szerelmed kellékes a színházadban, a barátok, ismerősök kacatok. Lányok ti fiút játszotok, fiúk ti sosem nőtök fel. A személyiségeteket felzabálta a posztmodern tér. Ti már nem tudjátok milyen más csókjától kocsonyaként remegni, nem tudjátok milyen egy hideg buszon összebújva iskolába menni, nem tudjátok mekkora boldogság az első randi, az első együttlét, az őszinte ráfeszülés, a gyertyagyújtás, a félelem és halálos szerelem. Színészek vagytok, fakó színészek, fásultak, besavanyodottak. Nincs életetek, csak a business, a money és a virtuális tér. Cinizmus, intrika, egománia.. Nem tudjátok értékelni a világ legcsodálatosabb teremtményét: Egy nő buja, érzéki, lágy testét. Nem tudjátok értékelni egy szerelmes férfi ölelését, szenvedélyét, hódolatát. Amit tudtok: mikor jön ki a legújabb okosteló, hol lehet online rendelni, milyen sminkben kell szelfizni, mennyire vagi a műkörmöt a bőrkormányon fotózni, milyen színű legyen a szakáll, trottyos a gatya.. Mi a baj srácok? Mi van veletek lányok? Miért nem törődtök egymással? Miért unalmasabb a másik? Miért nem ismeritek meg egymást, miért nem ölelitek meg egymást? Miért szeretkeztek olyan ritkán? Miért untatok bele, hogy vagytok? Egyszer éltek.. Mi történt veletek fiatalok?
