Kemény vagy öcsém, mint az egyhetes zsömle!

Schubert Norbi

Ezt nézd Norbi!

Figyu haver! Arra gondoltam, hogy rendelünk a Norbiéktól Update moslékot, attól remélem nem hízunk és így talán túléljük a karácsonyt!

Kiszivárgott egy kép Schobert Norbiék kutyájáról!

Hozzávalók 10 személyre: - 10 db virsli (a fele megy a kukába) - 1 liter víz (Evian) - light mustár (Norbi) - light majonéz (Norbi) - light ketchup (Réka) - 10 szelet puffasztott rizs (félbe vágva) - 10 porcelán tányér (herendi) - 10 villa (tiszta) - 10 kés (életlen) - 10 szalvéta (happy new year 2014 feliratú) - 10 bilagit Elkészítés: A december 29-én megvásárolt virslit éjfél után alaposan megmossa a „virsli felelős”, majd, 1 liter hideg vízbe beletesszük. A vizet felforraljuk a virslivel együtt, majd óvatosan kivesszük a vízből a szilveszteri finomságot és tálaljuk.

Így keresd Jutubon az eredetit: Norbitól Rékának - Féltelek Kicsim! Ezt Norbi üzeni : "Gyenge idegzetűek ne hangosítsák fel! 🙂" U.i.: meg nem erősített hírek szerint Zámbó Krisztián lehet a fittness guru énektanára a 2014-es X-faktorban.

Aki énekel : Fisher Norbi, "Dongó" a tv2 Jóban Rosszban sorozatának szereplője.

Gergő hozzászólása Fácsén : Lidlis sör ami eddig 99 Ft volt, most 500 lesz, mert rajta van, hogy Update1🙂" Szerkesztői megjegyzés : Amúgy szerintem nem irigykedni kell a srácra, hanem meg kell próbálni utánozni"

www.facebook.comphoto.php?fbid=414563088593097&set=a.134875776561831.22014.134583563257719&type=1&theater

03:20 Ambrus Attila (whiskys) regisztrált a Facebook oldalára 03:22 Ambrus Attila (whiskys) kedveli a(z) OTP Bank oldalát 03:25 Ambrus Attila (whiskys) kedveli Cukormentes Norbit oldalát 03:27 Ambrus Attila (whiskys) kedveli a Napiszar.hu oldalát 03:35 Ambrus Attila (whiskys) itt járt: Kis Kocsma 03:40 Ambrus Attila (whiskys) itt járt: OTP bank 04:00 Ambrus Attila (whiskys) és Chuck Norris mostantól ismerősök

Akik 1990 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywood-i mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1990 előtt születtek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, a gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval. És mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk, gyerekeknek! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak simán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak.Ez így működött és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem. Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy MC-Donalds-on edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk csak az iskolai menzára.És mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C és E vitamin, viszont Bedeko-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt. Voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pingpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek minket. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők autóval... Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának. A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel, nem pereltük be és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a KÖTELESSÉG, a BŰNTUDAT, a JÓÉRZÉS, a FELELŐSSÉG. Ismertük ezeknek a szavaknak a MÉLYSÉGÉT. Ezek voltunk mi. Hősei egy eltűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.