A végzetes csizma Texasban kering egy történet egy cowboyról és a csizmájáról. A fickó, úgy száz évvel ezelőtt lelőtt egy csörgőkígyót. Mivel a hüllő nem döglött meg teljesen, ráugrott és eltaposta. Néhány nappal később a férfi rosszul lett és elhunyt. Mikor a cowboy fia felnőtt, mamája átadta a csizmát a fiúnak, hogy vegye fel, de jól becsülje meg, mert ebben halt az apja. A fiú felvette, és néhány nap múlva ő is követte az öreget az örök vadászmezőkre. Az ifjú cowboyt egy özvegy gyászolta, akinek már gömbölyödött a hasa, mert érkezett már a következő férfi a családban. Senki nem fogja elhinni, de mikor felnőtt, ő is megkapta a csizmát. Meg is mondták neki: ez a lábbeli az utolsó emlék apjáról és nagyapjáról, akik mindketten e csizmában dobták fel a talpukat. Ez a fiú is felvette a csizmát, hordta egy-két napig, majd ő is eltávozott az élők sorából. Mikor a halottkém lehúzta a lábáról az ősi családi öltözéket, észrevette hogy egy méregfog szorult a talp és a sarok közé. A fogban elegendő méreg lett volna még több generáció elpusztítására is, ám a cowboy családja ekkorra már kihalt.

Indiában történt Indiában egy férfi, Frankie Sinnah, váratlanul beállított saját temetésére. Korábban Synnah eltűnését felesége jelentette a rendőrségen, a nyomozók pedig nemsokkal ezután közölték a családdal, hogy az egyik kórházban meghalt egy férfi, akire illik a személyleírás. A holttestet a férfi bátyja és unokaöccse is azonosította, mint utólag kiderült, tévesen. Valójában a férfi csak munkát keresni utazott egy másik városba, ahol egy barátjánál szállt meg, és feleségét hiába próbálta elérni telefonon. Mikor megjelent saját temetésén, az egész család boldogan ugrott a nyakába. Az ismeretlen hullát pedig szépen visszavitték a kórházba.

Két munkaruhába öltözött férfi egymás mögött magasba tartott kézzel megy az úton. Odalép egy harmadik fickó: - Uraim, maguk meg miért mennek ilyen furcsán? - Bazdmeg Józsi! A gerendát otthagytuk!

Amikor Joe a barátja farmján nyaralt, nagyon megtetszett neki a fejõgép. Nézte a barátját, ahogy ráhúzza a gumicsövet a tehén tõgyére, és bekapcsolja a gépet. A masina kattogott és zúgott, aztán néhány másodperc múlva finoman szívni kezdte a tejet egy nagy tartályba. Aznap este Joe kiosont a tehénistállóba. Mire odaért, már kõkeményen felállt neki. Gyorsan bedugta a csõ végére, és bekapcsolta a fejõgépet, hogy megtudja milyen érzés. Két óra múlva a barátja felébredt a fejõgép zajára. Kirohant az istállóba, ott találta a Joe-t a földön fetrengve, nyöszörögve, kifordult szemmel. - Az ég szerelmére - rimánkodott Joe. - Kapcsold ki, kapcsold ki ezt a rohadt fejõgépet! - Mi a jó fenét csinálsz itt? - érdeklõdött döbbenten a barátja. - Bedugtam a farkamat a gépedbe, mert kíváncsi voltam, milyen érzés. Most mentem el hatvanadszor, és nem tudom kikapcsolni! Barátja a vállát vonogatta: - Én sem tudom kikapcsolni. - Hogyhogy nem? - kérdezte Joe, és hatvanegyedszerre is elélvezett. - Automata - felelte a barátja. - De ne izgulj, csak húsz literre van beállítva!

Csajozós: Egyik típusa, aki kiválóan titkolja, hogy több városban tart fenn áltartós kapcsolatot, ami gyakorlatilag azt jelenti: "ha feléd járok, megduglak." Ügyesebb fajtájuk neveket, foglalkozásokat, szokásokat váltogat, amit tökéletesen fejben tud tartani, legyen Mancikánál, Erzsikénél vagy Pannikánál. Sosem kell aggódnia, hiszen ha egyik helyen lebukik, még mindig van talomban húsz másik partija, ami folyamatosan frissül. Másik típus a "bevallom milyen nagy donhuán vagyok", hiszen az durva divatos, na és nem utolsó sorban kifizetődő is, mivel nem kell születés-névnapokat megjegyezni, kötelező tántilátogatóba járni, szülőkkel jópofizni. Elég egy kocsi hátsó ülése, 'oszt jó napot...