Havi nagy bevásárlásra indultunk a hipermarketbe. A kis fekete pénztárcámat kitömtem tízezresekkel. Szokásom szerint bedugtam a nadrágom derekába, hátra gerinc tájékon, a pulcsi takarásába. Úgy félidőben tartott a vásárlás, mikor rám jött a nagydolog. Asszonyt hátrahagyva igyekeztem gyorsan elérni ama bizonyos legkisebb helységet. Mivel ebben a kényszerhelyzetben minden másodperc számított, alsó ruhaneműimtől megszabadulva zuhantam rá az ülőkére. A szokásos rituálék végeztével és az öblítő kar meghúzása előtt ellenőrző pillantást vetettem a produktumra. Az elém táruló látványt nem értettem. Mi az ott, az a nagy fekete valami, ami nem volt ott amikor leültem,és belőlem sem jöhetett ki? A tárgy felismerése egyszerre volt tragikus és komikus. Leszartam a pénztárcámat. A helyzet komikuma a probléma megoldásából adódott. 1.Pénztárcát kihalászni, nagyjából megtisztítani,közben nem lehányni. 2.Papírpénzeket a mosdóban megtisztítani,megszárítani. 3.Jövő-menő WC látogatókra zavartan mosolyogni. 4.Feleségnek elmesélni,hogy mi a szart csináltam negyven percig. 5.Fizetéskor drukkolni,hogy a pénztáros nehogy megszimatoljon valamit. U.i.: Köszönjük a beküldőnek 🙂
1. Kérdés: Maga szexuálisan aktív? Válasz: Nem, én csak ott fekszem. 2. K: Mikor van a születésnapja? V: Július tizenöt. K: Melyik évben? V: Minden évben. 3. K: Hány éves a fia, aki magával lakik? V: Harmincöt vagy harmincnyolc, nem tudom pontosan.. K: Hány éve lakik magával? V: Negyvenöt. 4. K: Tudna egy személyleírást adni az alanyról? V: Közepes magasságú, szakállas. K: Nő vagy férfi? 5. K: Doktor úr, mielőtt elkezdte a boncolást,ellenőrizte az egyén pulzusát? V: Nem. K: Ellenőrizte a vérnyomását? V: Nem. K: Ellenőrizte a légzését? V: Nem. K: Tehát lehetséges hogy az egyén életben volt, amikor elkezdte a boncolást? V: Nem. Mert az egyén agya az asztalomon volt egy üvegtartályban.
A következő viccben Jancsi az MSZP, Juliska a nép, a TSZ-elnök pediglen az IMF! Juliska, a gyönyörű fiatal lány kapál a TSZ földjén. Arra megy Jancsi és megszólítja: - Te Julis, olyan gyönyörű vagy, úgy megfognám azokat a telt kebleidet. - Mégis mit képzelsz, Jancsi! - Te Julis, adok 5000 Forintot, ha megfoghatom! - Hát, ha adsz 5000 Forintot, akkor jól van. Jancsi adja a pénzt, megtörténik a dolog. Jancsi folytatja: - Olyan kívánatos vagy, megsimogatnám ott a lábad között, adok megint 5000 Forintot! - Ha adsz 5000 Forintot, akkor jól van, csak gyere menjünk oda a bokorba. Jancsi adja a pénzt, megsimogatja, és folytatja tovább: - Te Julis, most már annyira kívánlak, úgyis itt vagyunk a bokorban, adok 30000 Forintot, ha magamévá tehetlek. - Jól van akkor, ha adod a pénzt. Megtörténik a dolog. Jancsi megszólal: - Na jól van, most már megyek. Juliska megigazítja a szoknyáját és folytatja a kapálást. Nem sokkal később arra jön a TSz-elnök: - Juliska, láttad erre a Jancsit? - Igen, láttam. - Kiküldtem vele a fizetésedet, odaadta?