Egy Afrika-kutatót a dzsungelben közrefog egy csapat vad bennszülött. Az ellenállás felesleges. - Végem van – sóhajt a kutató. Ekkor váratlanul fény jelenik meg az égen, s rádörög egy mennyei hang: - Nem, nincs még véged! Ott egy lándzsa a lábad előtt, vedd fel gyorsan, és szúrd szíven vele a törzsfőnököt! Az Afrika-kutató felkapja a lándzsát, beledöfi a törzsfőnökbe mire az holtan esik össze. A bennszülöttek megdermednek, és eltorzult arccal merednek rá. Ekkor ismét megszólal az égi hang: - Na most van véged! :P

1. Akasztott embernek a lába se éri a földet. 2. Inkább folytasd holnap, ma már eleget hibáztál. 3. Mosolyogj! Ma kezdődik életed hátralévő része. 4. Majd ha lesz gyerekem veszek egy ikerbabakocsit és azt mondom neki, hogy volt egy ikertestvére is, de az nem fogadott szót.

Szóval, egyszer a feleségemmel bementünk a városba, és bepillantottunk egy kis üzletbe. Öt percet sem voltunk benn, s kijövetelkor láttuk ám, hogy egy közterület fenntartó írja vadul a büntetőcédulát. Már éppen rakta volna bele a kis piros zacskóba, amikor odaértünk, és megszólítottam: - Ne szívass már, mi lenne, ha egyszer tekintettel lennél egy idős állampolgárra is, de csak szerelte be az ablaktörlő alá az üzenetét. -Akkor lerohadtfasiztáztam, mire lila lett a feje, és írt még egy feljelentést, hogy a gumik is kopottak. Még le is fényképezte őket. Ezután szarjankónak neveztem. A feje még lilább lett, a másik üzenetet is beerőltette az ablaktörlő alá, és elkezdett írni egy harmadikat, a fene tudja miről. Akkor lebuzispicliztem, és ez így ment vagy 10 percig. A közterületes feje egyre lilult, a piros borítékok egyre szaporodtak. Mindez egyáltalán nem zavart engem és a feleségemet, mi ugyanis busszal jöttünk be a városba. Minden napra kitalálunk valami izgi kis kalandot, hogy ne teljenek annyira unalmasan a napjaink. Nagyon fontos ez a mi korunkban.

Anya, az iskolában állandóan csúfolnak, hogy hosszú az orrom. - Ne foglalkozz vele, egyszerűen csak hátrább van az arcod, mint a többieknek.

Ügyelj Budapest tisztaságára! Egyél naponta legalább egy galambot🙂

Csak hogy lássátok, milyen bunkók az emberek. Teletömött 52-os villamos, két, egymással szemben lévő szék. Az egyiken egy jó arcú, kedves öreg néni kuporog, a másikon egy nő a gyerekével az ölében. A kisgyerek himbálja a lábát, és állandóan belerúg a néni térdébe. Az öregasszony egyre hátrébb húzódik, várja, hogy az anya mikor szól rá a kölyökre. De mivel ez nem történik meg, udvariasan megszólítja az anyát: - Elnézést hogy zavarom, de a kisfia folyamatosan rugdossa a lábamat, és ez már az én koromban nem tréfa, eltalál egy csontot, vagy egy eret, akkor az újságosig, meg a patikáig se tudok lemenni. Legyen szíves szóljon rá. - Mit akar? – kérdezi az anya -, én nem fogom egy ilyen öregasszony miatt korlátozni a gyerekemet testi szabadságában! Foglalkozzon a saját dolgával, ne az én gyerekemmel! A villamoson mindenki megdöbbenéssel nézi végig a jelenetet, míg egy tipikus rocker (acélbetétes, tar frizura, feszülős gatya, bőr kabát, fülében üvölt a Tankcsapda) kiveszi a szájából a rágót, és a paraszt nő hajába gyönyörűen beledolgozza, majd halkan így szól: - Na, engem se korlátoztak gyerekkoromban!