Akkor kel fel, amikor csak kedve van, annyit alszik, amennyit szeretne. Egyszer pezseg és él, máskor depresszióba esve elvonul a világ elől. 100 dologba belevág, de semmit sem fejez be... Nem lehet rá számítani, és sokszor a környezetének olyan érzése támad vele kapcsolatban, hogy csak kihasználja az ismerőseit. Amikor jelen van az életünkben, akkor nagyon mélyen és rendkívül aktívan van jelen, máskor viszont hónapokra eltűnik, gyakran anélkül, hogy ezt előzetesen jelezné. Határozottan állítja, hogy ő nem fog beállni "a darálóba", nem adja el magát egy multinak vagy egy fix munkahelynek. Az elvei általában a feltétlen szabadságáról szólnak, és elvárja, hogy ezt mindenki elfogadja, és ne akarja korlátozni őt. Amennyire elbűvölő, egy idő után legalább annyira idegesítő az életmódja, mivel az életművész önző ember. Az életművésznek nincs saját otthona, mégis lakóhelye az egész világ. Nem vesz magának lakást, hanem mindig máshol csövezik. Utazgat a világban, elvan bárhol, viszont nem ragaszkodik egyik helyszínhez sem. Gyakran a barátainál húzódik meg, vagy kedvenc kocsmája tulajdonosával megbeszéli, hogy a csehó irodájában tölti az éjszakákat. Nincsenek nagy igényei, elalszik egy kanapén, egy sátorban, bárhol, ahova befogadják pár napra. Az életművész egyik legfőbb ismérve az, hogy nem tud bánni a pénzzel. Ha szerencséje van, és pénzhez jut, akkor egyből elveri, és olyan luxust enged meg magának, ami anyagilag jobban eleresztett vállalkozó számára sem természetes. Befizet egy utazást egy távoli országba, vagy felteszi kártyára a teljes összeget. Ha nincs pénze, akkor sem ijed meg, ez esetben elél ócska ételeken, vagy nem rest meghívatni magát egy-egy italra a haverokkal, illetve lazán bekéredzkedik egy cimbora lakásába, ahol felzabálja a hűtő teljes tartalmát.
