Tegnap a metrón egy nő leszállt a táskája nélkül. Felkaptam a táskát és utánarohantam, közben a metró elment. Mikor utolértem mondta, hogy az nem az ő táskája, tehát ezek szerint a tulajdonos a metrón ül🙁
Az öreg székely bemegy a kocsmába, és kér egy felest. Egy pár fiatal ott poénkodik, majd összesúgnak, hogy hogyan toljanak ki az öreggel. Szépen megvárják, és egy alkalmas pillanatban bedobnak egy Viagrát a pálinkájába. Az öreg komótosan felhajtja. Egy kis idő elteltével kimegy a WC-re. Ahogy jön vissza, látják, hogy összevissza van vizelve a nadrágja. Kérdezik tőle: - Mi történt magával bátyám? - Kimentem, elővettem, hát láttam, hogy nem az enyém, és visszatettem.
Eladósodni látszik? Haragszik a rendszerre, államra, kormányra, unióra, bankokra, bankókra? Akkor Önnel nem tehetünk meg akármit*! *Innentől bármit megtehetünk. Mire vár? Vegyen fel De biza hitelt! Nem lesz boldog tőle? – De biza! Nem tünteti el a stressz okozta ráncokat, infarktusokat? - De biza! Nem érné meg esetleg Önnek? – De biza! Nem ez a legjobb üzlet jelenleg? – De biza! Ne késlekedjen! Mert: „Ha a hitele De biza, várja Önt nyáron Ibiza!” Konstrukcióink: - Na most erre már eleve rájön egy nem várt kamat, utána pedig egy dupla csavarral változtatott THM. Ez azét jó Önnek, mert nem kell izgatottan figyelnie a kamatokat meg a THM-et, hiszen azt kedvünkre változtatgatjuk amúgy is, különben unatkoznánk bent a bankfiókban, ugye megérti. - Nem várt pénzleadást is vidáman bekalkulálhat, ez is kedvező lesz Önnek, egy kissé. Kialakul közöttünk egy oldott kommunikáció, melyet sárga csekkek formájában bonyolítunk le Önnel. Ezen aránylag sok nullát tartalmazó összegek lesznek. Ne aggódjon sokat, mihamarabb fizesse be ezeket az összegeket, így annál kevesebb ideig törődik vele. (Megéri így tennie.) - Elfogadunk ingatlant, értékesebb tárgyakat is. Na ne mondja, hogy olyan nagy öröm egy hétvégi telekre füvet nyírni kijárogatni. Egyszer ott fog becsípődni a dereka, és akkor lesz ám nem várt kiadás. Mi levesszük válláról (derekáról) ezt a terhet. Őszintén, mennyit izgul Ön, hogy el ne lopják az autóját, aranyozott étkészletét, értékes porcelánvázáit? Hm? THM? Na ugye. Adja le nálunk, ígérjük, még holmi átvételi elismervényeket sem kell megőriznie, mert nem adunk. Nem adunk az ilyesmire. Legyen szabad*! *Korlátozott mozgásterű rabszolga. - Nincs munkája már egy ideje? Nézze: a bankfiókunk épülete mögött elég rossz állapotban van a kert. Meg kéne metszeni a fákat, megigazítani a bokrokat, a tavalyi levelek sincsenek összegereblyézve. Jöjjön, fizesse be a jelképes* munkavégzési tagdíjat, és lásson neki! Hm? THM! *horribilis Még mindig nem érti, milyen jó lesz ez a De biza hitel? De biza? Akkor Ön már a mi emberünk. Itt írja alá önkéntes zombi rabszolgává válását. Ruházatát a hármas ablaknál adhatja le. Ön tényleg azt hitte, nem vehetjük el még az alsónadrágját is ilyen-olyan indokokkal? DE BIZA! Forrás : Hartay.blog.beol.hu
Akik 1990 előtt születtek, azok valódi hősök, olyasféle igazi hollywood-i mindent túlélő fenegyerekek. De tényleg! Gondolj csak bele, akik 1990 előtt születtek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, a gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval. És mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk, gyerekeknek! Nyáron a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak simán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi voltunk a hibásak.Ez így működött és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem. Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy MC-Donalds-on edződött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy hátra szaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk csak az iskolai menzára.És mégis itt vagyunk. A kakaóban nem volt A, B, C és E vitamin, viszont Bedeko-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük, és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt. Voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pingpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek minket. Nem kellett megkérdezni a szülőket. Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők autóval... Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult. Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának. A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az első csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel, nem pereltük be és nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk. Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a KÖTELESSÉG, a BŰNTUDAT, a JÓÉRZÉS, a FELELŐSSÉG. Ismertük ezeknek a szavaknak a MÉLYSÉGÉT. Ezek voltunk mi. Hősei egy eltűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.
1. Nem tudja megszámolni a haját. 2. Nem tud úgy lélegezni, hogy kilóg a nyelve. 3. Nem tudja szappannal megmosni a szemeit, ha azok nyitva vannak. U.i.: - Tedd már vissza a nyelved... úgy nézel ki, mint egy kutya 🙂 Lájkold, ha bekajáltad 🙂
Egy nap Petike megkérdezte apukáját, hogy kaphatna-e egy mounten-bike-ot születésnapjára.Az apa így szólt: "Petikém, most vettünk fel 3 millió Ft kölcsönt a házra, sajnos nincs most pénzünk biciklire.Várj karácsonyig". Eljött a karácsony, Petike megint rákérdezett."Sajnos, még mindig sok a tartozásunk, talán majd máskor..." Három nappal később Petike nagy bőröndöt cipelve kilép a házból.Az apja megkérdezi: Miért mész el,kisfiam,nem szeretsz már minket?Tegnap, mikor elmentem a szobátok ajtaja előtt hallottam, hogy azt mondod, hogy elmész, és anya megkért, hogy várd meg, mert ő is megy. Hát, tudjátok ki marad itt ekkora tartozással!
Pistike kérdezi az anyukáját: - Mami, miért van az apunak olyan kevés haj a fején? - Tudod, kicsim, azért, mert sokat gondolkodik. - És neked miért olyan hosszú a hajad?
Mellékelek egy képet. A storyja, hogy Londonban élek a 16 éves öcsém pedig otthon. Itt totál éhezek, mert semmi normális kaja nincsen és valami hazait akartam enni. Megkértem hát az öcsémet, hogy írja le a csirketorta receptjét, amit Anyu mindig csinál. Igazából a lényege csak annyi, hogy egymásra pakolsz mindent. Mindezt 10 percig magyarázta nekem az öcsém, mire elege lett, hogy nő vagyok és még szőke is és képtelen vagyok felfogni. Lekicsinylően átküldte a rajzát ezzel a szöveggel. "Tessék: Lerajzoltam, ha nem csak egy értetlen idióta vagy hanem még színvak is, akkor éhen maradsz"
A börtönben időd nagy részét egy 8x10-es cellában töltöd. Munkahelyeden időd nagy részét egy 6x8-as lyukban töltöd. A börtönben naponta háromszor kapsz enni. Munkahelyeden naponta egyszer van ebédidőd, és még fizetned is kell a kajáért. A börtönben kimenőt kaphatsz, ha jó a magaviseleted. Munkahelyeden a jó teljesítményt még több munkával jutalmazzák. A börtönben tévézhetsz és játszhatsz. Munkahelyedről ugyanezekért kirúgnak. A börtönben egy őr nyitja és zárja helyetted az ajtókat. Munkahelyeden mágneskártyát kell hordanod és magadnak kell kinyitnod az összes ajtót. A börtönben engedélyezik, hogy meglátogasd a családodat és barátaidat. Munkahelyeden még azt sem engedik meg, hogy beszélj velük. A börtönben minden költséget az adófizetők állnak, és nem kell dolgoznod. Munkahelyeden te fizeted még a munkába járás költségeit is, és az adó elviszi fizetésed nagy részét. A börtönben vannak felügyelők, akik gyakran szadisták és elmebajosak. Munkahelyeden ezeket hívják managereknek.