Két nyugdíjas ül a lócán, szemben pedig egy gyönyörű fiatal leányka dolgozik. Mondja az egyik: -Ejj, ha újra 18 éves lehetnék! - Mire a másik felháborodva: Elment az eszed?!Pár perc örömért megint dolgoznál 40 évet?!

"21 éves fiú vagyok, keresek állást jogosítványom nincs, alkatrészek kisseb🙂 technikai dolgokat szerelek javítok meg mit tudjam én, na mind 1 jó volna egy állás"

Idősebb hölgy az orvosnál: -Nos mi a panasza? -Tudja doktor úr a problémám eléggé intim, én pedig szégyenlős vagyok. -Nézze, én orvos vagyok, nekem bármit elmondhat! -Ha lehetne inkább leírnám. A doki ad neki papírt, ceruzát és a néni nekilát írni.Kis idő múlva az öreglány megkérdi: -Doktor úr, a pinát hány "n"-el írjuk? Az orvos végigméri a pácienst: -Asszonyom, maga már írhatja nyugodtan "cs"-vel!

Locsoló verset én írni nem tudtam, Így egyet Schmitt Páltól lenyúltam, Egy doktori cím is járt vele, Na de most már ki vele, Azt kérdezték mi ez a szokás, Pláégiumért is jár tojás, Lemondott már a Nyuszi és a Tündér is, Vajon a Tojásról lemondjak én is?

Haldoklik egy kubai öreg emigráns és az utolsó kívánsága, hogy megcsókolja a kubai zászlót. A család és rokonok mindent átkutattak, de kubai zászlót nem találtak. Végül az egyikük meglátott a strandon egy fiatal lányt, akinek a fenekére volt tetoválva a szóban forgó zászló. Megfizették és megkérték a szívességre. Az öregnek elmagyarázták,hogy csak ilyen formában tudták előkeríteni a zászlót. Nincs mit tenni, a haldokló vénember megfogja a popsit és megcsókolja a hazája szimbólumát. Kis gondolkodás után ezt mondja: -Most pedig fordulj meg, hadd búcsúzzak el Fidel Castrotól is!

Egyszer volt egy csúnya balesetem. Légtornász voltam, és egyik pénteken megkértem a főnököt, hogy engedjen el korábban.

A jövő gyárának csak két alkalmazottja lesz: egy ember és egy kutya. Az ember dolga az lesz, hogy etesse a kutyát, a kutyáé pedig az, hogy ne engedje az embert hozzányúlni a berendezésekhez.

Egy fiatal lány kicsinek találja a melleit, ezért elmegy az orvoshoz: -Doktor úr, nem lehetne ezen segíteni? - Hát nézze kislány, van egy speciális módszerem, de csak ha nagyon fegyelmezett. Minden nap, egy hónapig, délután 4 órakor vetkőzzön le félmeztelenre, fogja meg a mellbimbóit, és kezdje el körkörösen simogatni őket a mutató ujjával, s közben, mondja ezt hangosan: Kerekecske dombocska, itt szalad a nyulacska. De ha egyszer is kimarad a dolog, oda az eredmény! A lány hiszi is meg nem is, de 3 hét múlva elkezd nőni a melle. A negyedik hétvégén ül a vonaton, a vonat késik, a fülkében egy fiatalember, és mindjárt 4 óra. Nincs mit tenni, szégyenli magát, de levetkőzik, és elkezdi a kúrát: Kerekecske dombocska, itt szalad a nyulacska! A fiatalember ránéz, majd az órájára mered és azt mondja: -Úristen már 4 óra?- Fölugrik, lehúzza a sliccét, elkezdi rázni a farkát, és ezt kiabálja: Csigabiga gyere ki, ég a házad ideki!

Az idős Pityák bácsi felszáll a buszra, kedvesen megszólítja a sofőrt: - Bocsánat uram, hol kell leszállni a Hősök teréhez? - Semmi gond bácsi - mondja a vezető - majd én szólok a bemondóba. Az öregúr meg is nyugszik, leül. Mikor a járgány megérkezik, a sofőr szól: - Öreg Pityák, leszállás! - mire a busz végéből három öreg nő: - Kötyönjük tyépen!

Szóval, egyszer a feleségemmel bementünk a városba, és bepillantottunk egy kis üzletbe. Öt percet sem voltunk benn, s kijövetelkor láttuk ám, hogy egy közterület fenntartó írja vadul a büntetőcédulát. Már éppen rakta volna bele a kis piros zacskóba, amikor odaértünk, és megszólítottam: - Ne szívass már, mi lenne, ha egyszer tekintettel lennél egy idős állampolgárra is, de csak szerelte be az ablaktörlő alá az üzenetét. -Akkor lerohadtfasiztáztam, mire lila lett a feje, és írt még egy feljelentést, hogy a gumik is kopottak. Még le is fényképezte őket. Ezután szarjankónak neveztem. A feje még lilább lett, a másik üzenetet is beerőltette az ablaktörlő alá, és elkezdett írni egy harmadikat, a fene tudja miről. Akkor lebuzispicliztem, és ez így ment vagy 10 percig. A közterületes feje egyre lilult, a piros borítékok egyre szaporodtak. Mindez egyáltalán nem zavart engem és a feleségemet, mi ugyanis busszal jöttünk be a városba. Minden napra kitalálunk valami izgi kis kalandot, hogy ne teljenek annyira unalmasan a napjaink. Nagyon fontos ez a mi korunkban.