Amikor Joe a barátja farmján nyaralt, nagyon megtetszett neki a fejõgép. Nézte a barátját, ahogy ráhúzza a gumicsövet a tehén tõgyére, és bekapcsolja a gépet. A masina kattogott és zúgott, aztán néhány másodperc múlva finoman szívni kezdte a tejet egy nagy tartályba. Aznap este Joe kiosont a tehénistállóba. Mire odaért, már kõkeményen felállt neki. Gyorsan bedugta a csõ végére, és bekapcsolta a fejõgépet, hogy megtudja milyen érzés. Két óra múlva a barátja felébredt a fejõgép zajára. Kirohant az istállóba, ott találta a Joe-t a földön fetrengve, nyöszörögve, kifordult szemmel. - Az ég szerelmére - rimánkodott Joe. - Kapcsold ki, kapcsold ki ezt a rohadt fejõgépet! - Mi a jó fenét csinálsz itt? - érdeklõdött döbbenten a barátja. - Bedugtam a farkamat a gépedbe, mert kíváncsi voltam, milyen érzés. Most mentem el hatvanadszor, és nem tudom kikapcsolni! Barátja a vállát vonogatta: - Én sem tudom kikapcsolni. - Hogyhogy nem? - kérdezte Joe, és hatvanegyedszerre is elélvezett. - Automata - felelte a barátja. - De ne izgulj, csak húsz literre van beállítva!