Egy kisfiú bemegy a szülei szobájába és látja, hogy a mamája a hanyatt fekvő papáján ül, és le-fel mozogva ugrándozik rajta. Amint észreveszi, hogy a gyerek is jelen van, az anya gyorsan leszáll a férjéről. A gyerek nem érti a látványt és visszamegy a szobájába. Az anya, aki aggódik azért, amit a gyerek látott, felöltözik és utána megy. Amikor meglátja, a gyerek megkérdezi tőle: - Mit csináltál apuval az ágyban? - Tudod, apunak nagyon nagy a pocakja, ezért időnként rá kell ülnöm, hogy lelapítsam. - Csak az idődet vesztegeted - feleli a gyerek. - Miért? - kérdezi az anyja. -Mert amikor elmész vásárolni, átjön a szomszéd néni, letérdel apu elé és újból felfújja!
Idősebb Fradi-szurkoló készülődik az esti meccsre. A felsége nézi, amint férje csupa zöld-fehérbe öltözik. Egyszer csak megszólal: - Apukám, ahogy elnézlek, Te jobban szereted a Fradit, mint engem. - Anyukám, ahogy elnézlek, lassan már az Újpestet is!
Miért félnek az 1b osztályban a kis Lakatos Rodrigótól az osztálytársai? - Mert az apukája a 8b-be jár...
A cigány fog magának egy utcalányt és felviszi a lakására, de van egy kis baj, mert csak egy szoba van és otthon van a kisfia! Megoldásként azt mondja a fiának, álljon ki az erkélyre, és ahány sapkás embert számol, annyiszor ad neki 50 forintot. Fél óra múlva végez a cigány és bejön a kisgyerek. Kérdi az apja: - Na fiam, hány sapkás embert láttál? Így szól a kisgyerek: - Hát apu, ez drága dugás volt! Egy egész zsidó temetési menet járt erre!
Sokan nem is tudják, de az X-Faktorban feltűnt Vastag fivérek valójában hárman vannak. Csaba és Tamás mellett van egy Balázs nevű testvérük is, s ha hárman vannak, képesek egy ágyban aludni... "Ez még a gyerekkorunkból jött - mesélik. A szüleink ugyanis szinte a két kezükkel, maguk építették a házunkat, mint a legtöbb, nem túl tehetős ember akkoriban. Az apukánknak az volt a módszere, hogy minden munkához hívott egy mesterembert, de csak egy napra. Elleste a fogásokat, aztán ő maga folytatta a munkát. Persze pénz is kell az építkezéshez, ami mindig elfogyott. Így aztán hosszú évekig csak a ház egy szobája volt lakható, ebben bújt össze az egész család. Megszoktuk a fizikai közelséget, s azt, hogy jóban-rosszban a lehető legszorosabban összetartsunk."