Szülészeten a nővér kérdezi szülés után a kismamát: - Asszonyom beengedhetem az apukát? - Isten ments! Mindjárt itt a férjem!

Mindenkinek ajánlom, gondolja meg hogyan veszi fel a kaputelefont. Én egy 20 éves tanuló vagyok az RSZKI -n (Rendőr Szakközép iskola). A barátnőm minden délután 4 órakor jön fel hozzám , és van egy hülye szokásom. Úgy veszem fel neki a telefont hogy : Jó napot kívánok hetedik kerületi rendőr főkapitányság. Sokan nem tudják de aki rendőr tanuló oda várható a tanulási évek alatt egy család látogatás a rendőrség kötelékéből hogy felmérjék a tanuló családi környezetét. Egyik nap esett meg velem, negyed négy volt, szól a kapucsengő. Már vártam a barátnőmet, veszem is fel büszkén a kaputelefont: - Jó napot kívánok hetedik kerületi rendőr főkapitányság. Bele szól egy meglepett hivatalos hang: - Jó napot kívánok........mi is.

A darázs, mint analógia Ma hazafelé tartottam az iskolából, és a buszon olvasgattam. A busz hátuljában ültem, ahol csak egy cigány család ült mellettem. Apuka, kb. 2 méter magas, anyuka nagydarab testes cigány asszony, és egy nagyjából 10 éves gyerek. Megáll a busz, kinyílnak az ajtók, és leszállnak a szülők, a cigánygyerek pedig odalép hozzám, és megkérdezi mit olvasok. Nocsak, ez nem cigit kér, nem aprót, nem kötekedik, csak kíváncsi mit olvasok ! Elmosolyodtam és kedvesen válaszoltam neki, megmutatva a könyvet. Erre elindul az ajtó felé, és megragadja a könyvet. De nem járt sikerrel, mert erősebben fogtam, úgyhogy kicsúszott a kezéből. Erre visszafordul, és egy hatalmasat köp felém, majd azt kiáltja: -DÖGÖLJ MEG! KURVA ANYÁD! És leugrik a buszról. Az utasok meglepetten néznek felém, én pedig csak halkan megjegyzem: cigány kultúra. Ez egy órája történt nagyjából. Azóta elgondolkoztam, hogy mi lett volna, ha nem vagyok ilyen békés. A szerencséje egyrészt az volt a gyereknek, hogy nem sikerült ellopnia a könyvet, és hogy nem sikerült leköpnie. Mert akkor lehet, hogy véletlen úgy pofán verem hogy szilánkosra törik a kis arca. A másik szerencséje, hogy rettentő békés ember vagyok, kisgyerekeket meg főleg nem szoktam bántani. Engem így neveltek. Nem úgy, hogy lopjak és köpjem le a többi embert. Mielőtt valaki megkérdezné, nem, nem vagyok sem kopasz, sem bomberdzsekis, és nem is a "Hogyan verjünk cigányokat?" c. könyvet olvastam. Tehát semmi oka nem volt rá a gyereknek hogy így viselkedjen. Ebből az következik, hogy őt így nevelték, nála ez természetes. Újból megállapítottam, hogy aki ma Magyarországon utálja a cigányokat, az nem rasszista, csak tapasztalt. Kezd egyre jobban dühíteni, hogy nap mint nap ilyen történeteket hallok, és közben a médiából az harsog hogy szegény cigányokat elkülönítik, nem járhatnak egy iskolába a magyar gyerekekkel, kiközösítik őket. Na vajon miért? Persze a bőrszínük miatt. Logikus. Én nem azért utálom a darazsakat, mert fekete-sárgák, hanem azért, mert állandóan rám szállnak, belemásznak a kajámba, ha pedig megpróbálom elhessegetni őket, megcsípnek..."

Helyszín : Újpest "Vajon kinél cseng ?"

Kérdés: Mi a globalizáció? Válasz: Diana hercegnő halála. Kérdés: Mire alapozza a feltevését? Válasz: Egy angol hercegnő egyiptomi barátjával karambolozott egy francia alagútban, egy német autóval utazva (melyben holland motor ketyegett), amit belga sofőr vezetett, aki skót whisky-t piált, és akiket japán motoron egy olasz paparazzo követett, majd amerikai doktor akarta megmenteni brazil gyógyszerekkel. És mindezt elküldték Neked, egy magyarnak, aki kínai ruhákba öltözve tajvani monitort bámulsz, és azon aggódsz, hogy az osztrák bank által adott svájci frank alapú hiteled mikor bukik meg a görög kormány miatt.

Probléma megoldva !

Megy a postás be a kapun, viszi a levelet. Látja, hogy a kutya el van engedve. - Nem kell tőle felni! - mondja a gazda. Most lett kiherélve, bágyadt még. - Nem is attól felek, hogy megdug, hanem, hogy megharap!

Nyirkos lett a cicim a pusáp alatt, ...Mer' az ofíszban, a mítingen nem éri a nap, Pedig azt mondják, a szilikonnak jót tesz az uvé, Mint hó végén a számlámnak az aputól jött lóvé. A nonfigi a derekamon marha jól mutat, Tolatáskor jelzi az agyamhoz az utat, Bár szolcsiban a csajok szerint egész jó a mellem, De nem nyerhetnék vele még a légzsákom ellen. Kígyóbőr csizmám kicsit több volt, mint hetven, Külsőm, mint egy statisztáé, a Leni Krevic-klipben. Mango szatyor, telcsi, Méjbölin felken, Fontos az összhang, a trendem rendben. Karrierem építése nem egyszerű feladat, Gyakran kell térdelnem az íróasztalok alatt. A píáros szakma nem könnyű kenyér, A háton fekvő egértől kérges lesz a tenyér. De hagyjuk is a munkát, mert sietek éppen, Talizunk a csajokkal a Liszt Ferenc Téren! Indul a péntek esti "Szex és Nyújork"-túra. Ez a nagyvárosi, kozmo, trendi kultúra. Egy negyvenes ügyvéd álmaim lovagja, Bájos az a poci, ha fakormányra rakja, Nem minden a külső, tartja a mondás, Dzsípiesz és klíma nélkül hiába vagy Hondás. Ha eltűnnek a pasik az ágyjelenet után, Hogy miért történik veled, te csak csodálkozol bután, Főzni azt nem tudsz, és nem akarsz gyereket, Egy liter tejért még nem tartunk tehenet. Húspiaci értéked konvergál a nullához, Sorsod, mint a folyó, mely olvadáskor hullát hoz. Macskát tartasz gyerek helyett, beszélsz a kutyádhoz, A vénlányok klubja lassan téged is elátkoz. Nem az élet ver, hanem Te szívatod magad, Sokat néztél tévét, és átmosta az agyad, Bármit is mond anyukád, és tömi fejed a média, Az az út, amelyet jársz, nem vezet sehova. Családod az nem lesz, igaz lóvé, mint a pelyva, De a temetőben, tudod, nincs menedzser-fejfa, Az önmegvalósítás meg a karrier a fő cél, Te döntöttél, cicám: ESZED, AMIT FŐZTÉL!

"Nyár volt. A kislányunkat ekkor kezdtük szoktatni a szobatisztaságra. Pelenka helyett egy laza bugyit viselt,hogy szükség esetén gyorsan bilire lehessen ültetni. Abban az időben kedvenc eledele volt a csokoládéval bevont mazsola drazsé. Kedvenc édességét csakúgy, mint a játékait előszeretettel szórta szét a lakásban. Én, mint házias apuka, a rend látszatának fenntartása érdekében folyamatosan pakoltam a játékokat a helyére, a szétszórt nasikat pedig vagy a kukába vagy a számba. Egyik nap viszonylagos rend uralkodott a lakásban. Azonban egy alig látható helyen felfedeztem egy mazsolás drazsét. Egy laza mozdulattal felvettem a padlóról és bekaptam. Vártam,hogy jön a csokoládé édes íze, a mazsola lágy állagával vegyülve. De nem jött. Ezt a mazsolás drazsénak látszó tárgyat a kislányom pottyantotta el a nagy játszadozás hevében. Ezek után nekem senki ne mondja rosszkedvében,hogy a szar is ízetlen!" Beküldte : B.I.

Egy nap, amikor anyunak valami dolga volt és nem volt otthon, apu egyedül vigyázott rám. Kb. 2 és fél éves lehettem és éppen egy kisebb balesetből lábadoztam. Egy ismerőstől kaptam egy kis teás készletet, és ez lett az egyik kedvenc játékom. Apu a nappaliban ült az esti hírekben elmerülve, amikor behoztam neki egy kis csésze “teát”, ami persze csak víz volt. Jó néhány kis csésze tea és rengeteg dicséret után aputól, hogy micsoda finom teát készítek, megjött anyu. Apu leültette a nappaliban és megváratta vele, amíg viszek neki egy kicsi csésze teát, mert “ez volt a világon a legaranyosabb dolog!” Anyu várt szépen türelmesen és tényleg megjelentem, kezemben az icipici csésze “teával” apunak, amit ő szépen le is hajtott. Mire anyu megkérdezte aputól : Felmerült benned, hogy az egyetlen hely, ahol eléri a vizet, az a wc?

Egy házaspár legkisebb gyermeke véletlenül meglátja, amint az apja a cselédlánnyal hancúrozik. Odaszalad az anyjához és elmondja, mit látott. Az anyja lenyeli a mérgét, és azt mondja, ne beszéljen róla senkinek, amíg ő nem szól. Pár nap múlva, a nagymama születésnapján összegyűlik a rokonság, vannak vagy hetvenen. Az ünnepség javában tart, amikor az anya előáll és így szól: - Kis figyelmet kérek, Palika előad nektek valamit. Mindenki azt gondolja, egy mese vagy vers következik, Palika viszont ezt mondja: - A múlt héten apu bement abba a szobába, ahol a cselédlány takarított, átölelte, megcsókolta, levette róla az összes ruháját… Természetesen mindenki az apa felé fordul, aki vörösebb lesz a főtt ráknál. Palika folytatja: - Miután levetkőztette, ő is levetkőzött. Lefeküdtek, és aztán apu elkezdte bedugni neki a… azt a… nem jut eszembe, hogy is hívják… Palika az anyjára néz – aki diadalmas arccal hallgatja a fiát, és megkérdezi tőle: - Anyu, hogy hívják azt, amit te szoktál szopogatni, amikor átjön a szomszéd bácsi?