A korán lekerülő növények (pl. búza, árpa) után végzik a nyár végi vagy őszi vetésű növények (pl. repce, őszi gabonák) alá.

A város eredetileg álmos halászfalu volt, de a vietnami háború alatt ide küldték lazulós szabadságra az amerikai katonákat, ami megteremtette a világ egyik legismertebb szexturisztikai központját.

Brescia és Travagliato térségében helyenként a jégszemek átmérője a 10 cm-t is meghaladta, sőt néhol közel 15 cm-es átmérőt ért el. Mindezt egy Felső-Piemontból kiinduló, Észak-Lombardia és a Garda-tó felé haladó szupercella okozta.

New York, London, Szingapúr és más hatalmas városok utcái alatt több ezer kilométernyi csatornavezeték, óriási gyűjtőcsatornák, szivattyúállomások és ipari üzemek méretével vetekedő szennyvíztisztító telepek rejtőznek. A tisztítótelepeken eltávolítják a szennyvízből a hulladékot, a homokot, a zsírt és a szilárd anyagokat. Ezután baktériumok milliárdjai bontják le a szerves szennyeződéseket. A megtisztított vizet visszavezetik a folyókba vagy újra felhasználják, a megmaradt iszapból pedig biogáz vagy műtrágya készül, illetve ártalmatlanítják. Ebben a videóban végigkövetjük a városi szennyvíz teljes útját, megnézzük, hogyan alakulnak ki az óriási zsírhegyek, miért kerülhet szennyvíz a folyókba heves esőzések idején, és mi történne, ha egy nagyváros csatornarendszere hirtelen leállna.

Még azt sem vették észre, hogy egy aligátor is bemászott hozzájuk 🙂