Stumpf-Biró Balázs összeomlás kutató beszél arról, hogy mikorra várható a jelenlegi emberi civilizáció összeomlása. Egy olyan válságsorozat nyitányát éljük napjainkban, ami megváltoztatja majd a világunkat. Közrejátszik a éghajlatváltozás, a gazdasági válságok, a nyersanyag és élelmiszerhiány, ezeket pedig most felgyorsította a háború.
Tibeti szerzetest találtak egy nepáli barlangban. 203 évesen a világ legidősebb emberének tartják! A "Takatet" nevű mély meditáció állapotában találták meg. Amikor először felfedezték, azt hitték, hogy múmia. A múmiát vizsgáló régésznek azonban rögtön feltűnt, hogy életben van! A dolgai között egy régi jegyzettekercset találtak, amire a következő volt írva: Ne higgy el minden sz@rt, amit az interneten olvasol. 🙂
Jánostól kaptunk egy levelet, amiből most megtudjuk, hogy miért láthatunk néha nappal is világító lámpákat : Sziasztok ! Nagy nemzetközi cégnél dolgozom villanyszerelőként . Minden városban, szinte minden nap találtok üzemben levő világító fényforrásokat . Van éjszakai járőr is, de java részt a hálózati mérések, hiba feltárások, javítások azok nappal történnek.
Egy Ráday utcai italkimérésben a vendégek szabadon írhatnak bármit a falakra, minden üres felületre. A többség elmúló szerelmekre, semmitmondó üzenetekre vagy ismeretlen zenekarokra pazarolja a tintát, de vannak még hősök, akik tudják, hogyan kell élni!
Amióta kiderült, hogy mennyire drága a gáz a túlfogyasztóknak, mindenki fával akar fűteni. A fatüzelés egy komplett rendszer, ami annyit tesz, egy legalább egy-, de inkább kétéves, száraz fát tárol otthon minden család, és ezt teszi a kandallóba, cserépkályhába vagy vegyes tüzelésű kazánba. Eszében sincs azonnal felhasználni, mert a vizes fa nagyon kevés meleget ad, cserébe viszont tönkreteszi a kéményt, a kályhát, a falat, füstje szennyezi a ház körül a levegőt, ellehetetlenítve a szellőztetést. Mégis mi a baj a vizes fával? Azért száraz fával fűtünk évezredek óta, mert annak jó a fűtőértéke. A frissen kivágott, de még a fél éve a törzsétől elválasztott fa is vizes. Ahogy a mi ereinkben vér, addig a fákéban nedvesség kering. A keletkező füst eleinte ugyan kimegy a kéményen, de aztán – főleg az őszi-téli, szélcsendes napokban – megül a ház körül, a völgyben, a település területén. Azaz ahányszor csak kinyitjuk az ablakot, hogy szellőztessünk az egészséges benti levegőért, csak füstszagú, mérgező gázokkal teli valamit kapunk.


