Tudod, drágám, mindig is kíváncsi voltam, hányszor csaltál meg – így a férj lefekvéskor a bombázó feleségének.

- Hát jó, bevallom. Háromszor.

- Elmesélnéd, édesem?

- Emlékszel, mikor nem kaptunk kölcsönt a házépítéshez? A bankigazgató felajánlotta, hogy...

- Igen, igen. Megértelek. Azért ez szép gesztus volt tőled, drágám, hogy megmentetted a családi fészket. És aztán másodszor?

- Emlékszel, amikor beteg voltál, és nem volt elég pénzünk a műtétre?
Nos, akkor a sebész felajánlotta, hogy . . .

- Ez az áldozat is csodálatos volt a részedről, drágám! És harmadszor?

- Hááát . . . Emlékszel, amikor polgármester akartál lenni?
- Igen.
- És akkor hiányzott még 1200 szavazatod . . .

A frissen meggyógyult alkoholista bemegy a munkaközvetítőbe, ajánlanak is neki egy munkát, ahol nettó 120000 Ft-ot keresne, mire ő:

- Az nem jó, mert ha túl sok pénzt kapok, fizetéskor bemegyek a kocsmába, és újra rászokok az alkoholra.

- Akkor talán lenne egy másik munka, ott csak 60.000 Ft-ot keresne, és csak napi 6 órát kellene dolgoznia!

- Az sem jó, mert ha sok időm lesz, akkor megint a kocsmában kötök ki. Nem lehetne valamilyen munkát találni, ahol napi 10 órát kell dolgozni, és csak 30.000 Ft-ot fizetnek?

- Olyan munkánk is van, de sajnos mindegyikhez diploma kell.

Hulla részegen sátrat állítani 🙂