Ezt a fotót a komlói napok rendezvény sorozat alkalmából sikerült készítenie a haveromnak.
Elég vidám.

Üdvözlet 🙂

"Az eset Polgáron történt a veterán jármű kiállításon.
Az eső elkezdett szakadni és aki tudott behúzódott fedett helyre. Mi épp egy vendéglőben voltunk mikor a kis cigány gyerek befutott az eső elől.
Az egyik helyi 50-55 év közötti ember szintén a vendéglőben fogyasztó vendég halkan odaszólt nekünk hogy vigyázzunk a pénztárcákra mert a gyerek kis zsebtolvaj és nem 1 ismerősét rabolta ki.
E mondatok hallatán a kis purgyé felkapta a vizet és neki állt az öregnek a videón látható módon (nem mintha bármit is tudott volna vele kezdeni) majd a vendéglő egyik alkalmazottja állította le a kis zsebest.

Akik ott voltak jót röhögtek rajta, de ha jobban belegondolunk ez azért már túlzás és vérlázító. Hogy jön ő ahhoz, hogy kis porbafingó létére neki áll egy felnőtt emberrel kiabálni."

Meghal a mérnök, az orvos, meg a cigány. Szent Péter kérdi tőlük, mit szeretnének a ravatalnál hallani a gyászolóktól.

A mérnök:

- Itt nyugszik a műszaki tudományok pótolhatatlan nagysága.

Az orvos:

- Az emberiség jótevőjétől veszünk most búcsút.

- No és te, cigány, mit akarsz hallani? - kérdi Szent Péter.

Mire a cigány:

- Odanézz, mozog!

Részlet :

"... dzsávelták á zenészek messze fődre, vezette oket á Lákodálmás
Mózes. Há' elértek nágy fojóhóz, háde dikmá' nem vót se híd, se pálló,
még egy kis deszká sé. Há rodáztak ám mer se nem úsznák, se nem
ákárnák fürödni, á hegedu meg nem álljá á vízet. Há' fogták mágukát
oszt mondjá nekik á Lákodálmás Lágzi Mózes, ehátení, sutty oszt
odálegyíntett á vízre. Dikmá há' kettévát á víz, á sok zenész meg romá
átháládt, száráz lábbál kéltek át á nágy fójón, ázótá se vót ijent
csodá!..."

"... vót egy csávó dikmán á Fehérember foggyén, hítták otet Lákátos
Sámsonnák. Jajj, nágy hosszú hájá vót néki, ásztát mondtá neki áz
ásszonyá, "De dikmá Láksi aveljunk mán bé áz ágybá" - dikhel. Háde
ugrott ám á csóká és ráztá á csóveszt, delláztá á mácát, de nem tudtá,
hogy á sápádtárcúák megbábonázták á luvnyát, áki míg fárádtán
feküdt levágtá neki 7öles hájászálát e. á csorró meg - Devlá! -, úgy
meggyengűtt, hogy á beretvát se bírtá előkápni, amikó' a sok féhír
pátkán kájákrá ment véle. Vót ám nágy ünnepelés á fehérek között. De
megnott á hájá osz' rájuk rogyisztottá á házukát ..."

"... vót nágy víz, avelt le á hegyekbül! De ákkor Kolompár Noé drábárolt
a fehírektől nágy hájót, vót péze á fémhulládék árusításábú. Há'
megpákoltá á hájót á sok kis pulyávál, rokonnál, oszt átvészelték á
nágy vízet..."

Én tanulok, Te tanulsz, ő lóg,
Én vizsgázom, Te vizsgázol, ő nem buktatható,
Én dolgozom, Te dolgozol, ő hátrányos,
Én spórolok, Te spórolsz, ő segélyt kér,
Én építek, Te építesz, ő igényel (és kap is),
Én gyereket szülök, Te gyereket nemzel (annyit,amennyit..el tudunk tartani), ő Világra potyogtatja tucatjával, és eltartatja velünk....

Én nevelem a gyerekemet, Te neveled a gyerekedet, ő megveri a gyerekeinket,
Én megvásárolom, Te megvásárolod, ő kirabol,
Én kertészkedem, Te kertészkedsz, ő ellopja,
Én állatot tenyésztek, Te állatot tenyésztesz, ő elhajtja,
Én továbbképzem magam, Te továbbképzed magad, ő segélyt kap,
Én adót fizetek, Te adót fizetsz, ő visszaigényel,
Én nyugdíjjárulékot fizetek, Te nyugdíjjárulékot fizetsz, ő méltányossági nyugdíjat kap
Én korán meghalok, Te korán meghalsz, ő a társadalom áldozata .....

Tisztelet ombudsman úr/hölgy!

Alulírott Kaller Benő, MÁV Start alkalmazott, jegyvizsgáló, múlt hét pénteken riadalmat, és félelmet keltettem cigány polgártársaimban, amit azóta mélységesen megbántam, és most töredelmes vallomást szeretnék tenni, mert rájöttem, mennyire náci, és kirekesztő voltam!

Egyenruhát viseltem, feketére bokszolt cipőt, fehér inget, nyakkendőt, és mellényt! Igen, mellényt! Így már eleve félelmet keltettem paramilitáris ruhámmal cigány polgártársaimban, akik az első kocsi osztályon utaztak békésen rettegve, amikor én kinyitottam a fülke ajtót, és hangos ,,Jó estét kívánok! Menetjegyeket kérem kezelésre!" köszöntésemmel a nyilas terrort idéztem fel bennük, amitől úgy megijedtek, hogy egyszerre kezdtek el beszélni, mind a hatan. Közölték velem, hogy én milyen rendes ember vagyok, és ez látszik is rajtam, és az Isten áldja meg a családom. Bevallom, elfutotta a szemem a könny, úgy elérzékenyültem! Rég nem láttam ennyi aranyos embert egy helyen!

Utána kirekesztő módon elkértem még egyszer a menetjegyüket! Nagyon szégyellem, mert ez igazi rasszista cselekedet volt tőlem! Ekkor közölték velem, hogy csak ide utaznak, 200 kilométerre, és amúgy is, nincs nekem máshol dolgom? Éppen nem volt, és tovább vegzáltam őket, igazi náci módjára személyi igazolványt kértem tőlük, hogy felírjam az adataikat, hogy utólag ki tudják fizetni a menetjegyük árát. Ma már tudom, hogy ezzel a cselekedetemmel mélységesen megbántottam érzékeny lelkivilágukat, és becsületükbe gázoltam, igazi fasiszta módjára. Amikor megemlítettem, hogy rendőrt hívok, ha nem adnak személyi igazolványt, akkor tudtam meg, hogy ők már voltak börtönben, és nem félnek ám, mert embert is öltek már.

Erre elszégyelltem magam nagyon! Mennyit szenvedhettek ezek a szegény emberek a csúnya, kirekesztő társadalom miatt! Mégis görcsösen, kullancs módjára ragaszkodtam a Személyszállítási Üzletszabályzathoz, és közöltem velük, hogy kizárom őket az utazásból! Ó, nem is értem, hogy lehettem ilyen kirekesztő! Ők sem értették, és el is mondták a véleményüket! Megérdemeltem!

Megismertem pár új szót, és átkot, melyeket hevesen gesztikulálva, jó hangosan zúdítottak rám.
-,,Gitár nőjön a hasadba, és a rák pengesse! Vigasztaljon a koporsó, te! Hogy az ördög vinne el! Te! Te náci! A lovam dögöljön meg, ha láttam még ilyen csúnya embert! Egyen meg a fekete pusztulás! Szüljön a feleséged itt a peronon!" Satöbbi, satöbbi... Kaptam egy jó nagy adag köpetet is abba kirekesztő pofámba.

Mondtak még pár szép kívánságot, majd leszálltak, felverve az állomás csendjét, így mindenki megtudhatta, milyen kirekesztő, náci, és rasszista is vagyok én. Mikor a vonat továbbment, érzékenyen integettünk egymásnak, és még sok jókívánságot kiabáltak utánam, középső ujjukat kecsesen kinyújtva felém.

Ekkor nagyon megérintett valami! Mintha Kolompár Orbán hangját hallottam volna, amint azt suttogja elfúló hangon:- Mit tettél? Így akadályozod meg a roma integrációt! Majd Mohácsi Viktória tűnt fel lelki szemeim előtt, könnyes szemmel rám mutatva, és azt mondta:- Gettókat akarsz? Szegregációt? Félelmet keltesz! Te szélsőséges masírozó! Tudom én, hogy ott van a fekete csuklyád a kalauztáskádban! Azért raktad le csak őket, mert cigányok! Ó! Így soha nem lesz társadalmi béke!

Hát így történt, kedves ombudsman úr/hölgy! Annyit tudok felhozni a mentségemre, hogy mint köztudomású, a magyarok 60%-a náci, de lehet, hogy keveset mondtam, így volt kitől tanulnom!



Tisztelettel: Kaller Benő