Részlet :

"... dzsávelták á zenészek messze fődre, vezette oket á Lákodálmás
Mózes. Há' elértek nágy fojóhóz, háde dikmá' nem vót se híd, se pálló,
még egy kis deszká sé. Há rodáztak ám mer se nem úsznák, se nem
ákárnák fürödni, á hegedu meg nem álljá á vízet. Há' fogták mágukát
oszt mondjá nekik á Lákodálmás Lágzi Mózes, ehátení, sutty oszt
odálegyíntett á vízre. Dikmá há' kettévát á víz, á sok zenész meg romá
átháládt, száráz lábbál kéltek át á nágy fójón, ázótá se vót ijent
csodá!..."

"... vót egy csávó dikmán á Fehérember foggyén, hítták otet Lákátos
Sámsonnák. Jajj, nágy hosszú hájá vót néki, ásztát mondtá neki áz
ásszonyá, "De dikmá Láksi aveljunk mán bé áz ágybá" - dikhel. Háde
ugrott ám á csóká és ráztá á csóveszt, delláztá á mácát, de nem tudtá,
hogy á sápádtárcúák megbábonázták á luvnyát, áki míg fárádtán
feküdt levágtá neki 7öles hájászálát e. á csorró meg - Devlá! -, úgy
meggyengűtt, hogy á beretvát se bírtá előkápni, amikó' a sok féhír
pátkán kájákrá ment véle. Vót ám nágy ünnepelés á fehérek között. De
megnott á hájá osz' rájuk rogyisztottá á házukát ..."

"... vót nágy víz, avelt le á hegyekbül! De ákkor Kolompár Noé drábárolt
a fehírektől nágy hájót, vót péze á fémhulládék árusításábú. Há'
megpákoltá á hájót á sok kis pulyávál, rokonnál, oszt átvészelték á
nágy vízet..."