Annak idején Kádár és Brezsnyev vitatkoztak, hogy melyik az erősebb, a bika vagy a tank. Kádár azt mondja, hogy a bika, Brezsnyev azt, hogy a tank. Nem tudják eldönteni, ezért egy próbában egyeznek meg. Szembeállítanak egy magyar bikát és egy orosz tankot, de mielőtt megkezdődne a viadal, Kádár odamegy a bikához és súg neki valamit. Összeugrasztják a bikát és a tankot, és a bika pillanatok alatt összetiporja a tankot. Brezsnyev azt mondja: - Hát ez szinte hihetetlen, ha nem látom, senkinek sem hittem volna el. De azért áruld már el, Jancsikám, hogy mit súgtál küzdelem előtt a bikának. - Csak annyit mondtam neki, hogy ezek vitték el 45-ben a teheneket...

Hétfő reggel a postás éppen szokásos körútját rója, amikor látja, hogy Molnár jön ki a kukához egy láda üres üveggel a kezében. - Csak nem házibuli volt nálatok a hétvégén? - kérdezi a postás. - De, még szombat este volt a buli, de csak most kezdek magamhoz térni. Vagy 12 pár volt nálunk, és egy kicsit bevadultunk. Elég sok pia fogyott, aztán "Ki vagyok én?"-t játszottunk. - mondja Molnár. - Azt meg hogy kell? - Minden pasi bevonul egy szobába, és egyenként jönnek ki, felül álcázva, alul semmiben. A lányok pedig kitalálják, ki kicsoda. - Hű, de kár, hogy nem voltam itt! - kiált fel a postás. - Talán jobb is, mert legalább ötször hangzott el a neved!

Egy tál, jó erős chilis baba után :P

A céget Mounissa Chodieva, a londoni székhelyű, de kazah származású hölgy hozta létre. A lényeg : Rájött, hogy a gazdagoknak nincs kedvük a ruháikkal bajlódni, ezért a külvárosban kibérelt hatalmas raktárakban külön fénykép és lajstromszám szerint tárolnak/tisztítanak több 10.000 drága ruhát, amit az otthoni túlterhelt gardróbok már nem bírtak el Hogy működik? A tulaj egy iPad alkalmazás segítségével kiválasztja, hogy melyik ruhára van éppen szüksége és a londoni cég legkésőbb másnap reggelre leszállítja ( akár Amerikába is - időszűke esetén különgéppel!) Állítólag a cannes-i filmfesztiválra érkező jetek többsége már nem is utasokat, hanem ruhákat szállít. Ha vége a bulinak a szállodai szobában ledobod a rucit az ágyra és ők visszaszállítják a raktárba. Ha platina szintű ügyfél vagy, akkor ezt évi 80.000 fontod ( 28 millió Ft!) bánja.

www.vaultcouture.com

Tegnap este a feleségem és én a szobában ültünk és az élet dolgairól beszélgettünk. Azt mondtam neki: „Soha ne engedd meg, hogy vegetatív állapotban éljek, gépektől és üvegekben lévő folyadékoktól való függésbe. Ha ilyen állapotban látsz, húzd ki az engem életben tartó berendezéseket az áramforrásból, mert akkor inkább szeretnék meghalni.” Akkor ő felállt olyan arccal, ami mély csodálatot tükrözött és kihúzta a televíziót, a számítógépet, a playstation-t a konnektorból, kikapcsolta az i-podot és a mobilt. Legvégül elvette a sörömet! A kurva életbe, majdnem meghaltam!

"Nemrég egy szupermarketben vásároltam, amikor a fiatal pénztáros hölgy azt javasolta nekem, hogy inkább a saját táskáimat használjam, mert a műanyag zacskó nem környezetbarát. Bocsánatot kértem, és elmondtam neki, hogy "az én időmben nem volt még ez a "zöld" dolog. A hölgy azt válaszolta, hogy "azért van ma ezzel bajunk, mert az Önök korosztálya nem törődött eléggé azzal, hogy a környezetet megóvja a jövő nemzedékének". Elgondolkodtam. Annak idején tényleg nem volt még ez a "zöld" dolog. De akkor mink volt helyette? Nos, leírom, hogy mire emlékszem. Annak idején visszavittük a tejesüvegeket, üdítősüvegeket és sörösüvegeket a boltba. A boltból visszakerültek az üzembe, ahol mosás és sterilizálás után újratöltötték őket. Így voltak mindig újrahasznosítva. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. A lépcsőn gyalog jártunk, mert nem volt mozgólépcső minden boltban és irodaházban. Gyalog mentünk a boltba, nem pattantunk be a 300 lóerős verdánkba, valahányszor volt valami elintéznivalónk kétsaroknyira. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején kimostuk a gyerekpelenkát, mert nem volt még eldobható pelenka. A ruhát szárítókötélen szárítottuk, nem pedig egy 240 Wattot zabáló gépben. A szél- és a napenergia szárította a ruhákat a mi időnkben. A gyerekek a testvéreiktől örökölt ruhákban jártak, nem kaptak mindig vadonatúj göncöket. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején egy tévé volt egy háztartásban, nem pedig szobánként. A konyhában kézzel kavartuk az ételt, mert nem volt elektromos gépünk, ami mindent megcsinált volna helyettünk. Ha törékeny tárgyat akartunk postán küldeni, régi újságpapírokba csomagoltuk, hogy megvédjük, nem pedig buborékfóliába. Annak idején nem használtunk benzinmotoros fűnyírót. A füvet emberi erővel hajtott tologatós fűnyíróval nyírtuk. A munka jelentette számunkra a testmozgást, ezért nem kellett fitnesztermekbe járnunk, hogy árammal működő futópadon fussunk. De a pénztáros hölgynek igaza volt, ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Ivókútból ittunk, ha szomjasak voltunk, nem vettünk műanyag palackos vizet, valahányszor inni akartunk. A tollakat újratöltöttük tintával, ahelyett, hogy mindig új tollat vettünk volna. A borotvában csak a pengét cseréltük, nem dobtuk el a teljes borotvát csak azért, mert a pengéje életlen lett. De ez a "zöld" dolog még nem létezett az én időmben. Annak idején az emberek buszra szálltak, a gyerekek biciklivel vagy gyalog mentek iskolába, és nem használták az anyukájukat 24 órás taxi szolgálatként. Egy szobában egyetlen csatlakozó volt. Nem volt szükségünk egy rakás csatlakozóra, hogy több tucat készüléknek áramot biztosítsunk. És nem volt szükségünk számítógépes kütyüre és az űrben keringő műholdaktól érkező jelekre ahhoz, hogy megtaláljuk a legközelebbi pizzériát. Hát nem szomorú, hogy a mostani korosztály arra panaszkodik, hogy mi öregek milyen pazarlók voltunk, csak mert ez a "zöld" dolog még nem létezett annak idején?

- Amióta terhes vagyok, egyre többen mosolyognak rám. Miért? - Azért, mert kövérebb, mint ők. - Átlagosan mennyi ideig vajúdnak a nők? - Fele annyi ideig, mint amennyit mesélnek szoktak utólag. - Tud mondani valami indokot, miért kellene jelen lennem a szülőszobában, amíg a feleségem szül? - Persze, az a szó, hogy “tartásdíj” mond Önnek valamit?

A rendőr ül a konyhában, a tűzhelyen fő a bableves, és a gőz majd leveti a fedőt. A rendőr beüvölt a szobában dolgozó feleségének: - Anyukám, gyere már, igazítsd meg a dodót. Az asszony kijön és megkérdi: - Mit igazítsak meg? - A fazékon a dodót - mondja a rendőr. - Az nem dodó, hanem fedő! - igazítja ki az asszony. - Nekem azt mondta az őrmester - védekezik a rendőr - hogy Kovács, a fedőneve mától Dodó.

Klasszikus babakocsis lopás. A lebukás utáni őrjöngés nem vált be, a bejárati ajtó zárva maradt...

Mert ez potom 35,5 millió Ft. A Cuvee Leonie egyébként egyike azon palackoknak, amelyeket a Croizet család egy különlegesen elzárt, általuk csak Paradis-nek, azaz Paradicsomnak nevezett szobában őrzött meg. Ja, és hogy a lényeget el ne felejtsük : rendelhető!!!